Mese kör

Ahogyan az életem útját jártam, úgy tapasztaltam, hogy ebbe a csodás birodalomba, mármint a

mesék világába, mások is sokan vágyakoznak. Felnőttek is, akik visszavágynak a gyermekkor

önfeledtségébe, vagy még mások, akiknek valamiért talán nem volt lehetőségük korábban,

hogy átlépjék a birodalom aranykapuját.

Ez a kapu mindig nyitva áll, nem őrzi félelmetes sárkány, sem a bozót nem nőtte be. Tiszta, és

olyan fényesen ragyog, hogy a nap délidőben maga is megáll fölötte, hogy elcsodálkozzék a

ragyogásában.

„Nyitva van az aranykapu.” -lépjetek be rajta. A kapun belül várlak titeket, hogy együtt járjunk

csodálatos helyeken: ezüst erdőben, gyémánt hídon, arany patakon…

Üveghegyen innen és túl, együtt találkozzunk szegény legényekkel, leányokkal,

özvegyasszonyokkal, bölcs öreg királlyal, szépséges királykisasszonyokkal, hős vitézekkel,

olykor félelmetes ellenségekkel, sárkányokkal, boszorkányokkal, csodatévő tündérekkel, és ki

tudja még kivel, s mivel…

Miért jó a mese kicsiknek … nagyoknak?

– Mert szórakoztat.

– Mert észrevétlenül tanít nemes dolgokra.

– Fejleszti a gyermek képességeit, szókincsét, kifejezőkészségét, képzeletét, belső képalkotó

képességét. A társakkal való együttműködést.

– Életbátorságra nevel. Tanítja a megküzdés lehetőségeit.

– Növeli a bizalmat, csökkenti a ma sajnos gyakori bizonytalanság és félelemérzetet.

Mesét hallgatni jó, mert felül emel bennünket a mindennapokon.

Mese kör